Az erdlyi kop, – a magyar agr s a drtszrû magyar vizsla mellett, – ktsgtelenl a legveszlyeztetettebb helyzetben l honi kutyafajtnk Kls s bels rtkmr tulajdonsgai, sokoldal felhasznlhatsga alapjn tbbre hivatott jelenlegi megbecsltsgnl. Eurpa s vilgszerte megfigyelhet egy olyasfle kutyatartsi irnyzat, ahol az egszsges, ellenll, nem tltenysztett, mondhatni naturlis fajtk erteljes trhdtsa lt testet. Ha ezen tulajdonsgok az llatvdk ltal kifogsolt fl- s farokvgs mentessggel, valamint az egyszerû gondozhatsggal prosulnak, akkor egyenes az t a npszerûsg fel. Pontosan ilyennek alkotta a termszet az erdlyi kopt is. Hogy a kopnk jvje eltt ll t mennyire lesz kacskaringkkal teli, avagy nylegyenes az csak a fajta megszllott hvein mlik. J plda lehet az vekkel ezeltt hasonlan sanyar helyzetben l kutynk, a mudi helyzete is. Szinte a vgveszlybl indulva, ma kedvelt s keresett eb itthon s klfldn a natrfajtk kedvelinek krben. Igaz, a fajta sajtossgai okn tartsa mindenkppen csak szakavatott gazdnak javasolhat, kezdknek komoly gondot okozhat nevelse. Valsznûleg nem lesz a jvben sem gynevezett divatkutya „hl’ istennek”. Aki ismeri a vad, erdlyi havasi tjat az tisztban lehet azzal micsoda aktivitssal, kitartssal rendelkezhet az a kop, aki hegynek le, hegynek fel akr napi nyolcvan-szz kilomtert tesz meg a vadhajsza sorn. Mivel Erdlyben a kopllomny mondhatni egsze vadszok kezn lt s l, ltalnos a fajta fenti kpessge. A rendszeres munka kzpmretû, j csontozat, erteljes, de nem durva felptsûv alaktotta a kopt. A szlssges idjrs viszontagsgainak ellenll flhossz, inkbb rvid, fekete alapon cser, illetve fehr jegyekkel tarktott szrzettel rendelkezik. Ismernk azonban nhny zsemle srga, fehrrel tûztt, rvidlb pldnyt is, ami szintn elfogadott vltozata a fajtnak. A vadszkop igazi lteleme a vad hajszja, az erds, nehezen jrhat, meredek terep ilyenkor nem akadly. A kops vadszat lnyege, hogy a kutya ltal felzavart vad territriuma hatrrl visszafordul, s gy kerl a vadsz el, aki ennek megfelelen helyezkedve igyekszik azt puskavgre kapni. |