Dobermann
A 19. szzad vgn tenysztettk ki Nmetorszgban. sei kztt megtallhat a nmet juhszkutya , a rottweiler, a nmet dog, a pincser s az angol agr is. Gazdi mr-mr kultikus szeretettel vzik ezt a valban cscsfajtnak minsl kutyt. Nagytermet, karcs, izmso fajta. Hosszks feje, izmos, vkony nyaka, kiss lejt, de ers htba fut. Mly, dombor mellkast mg kontrasztosabb teszi felhzott hasa. Vgtagjai hosszak, de ersek. A dobermann flet s farkt az elmlt nhny vig csonkoltk, de az j llatvdelmi trvny ezt ma mr korltozza. Rvid, teljesen a testre simul, sr, fnyes szrzetnek szne fekete, barna, esetleg kkes rnyalat, mindig cserbarna rajzolattal. Marmagassga: 60-71 cm. Slya: 30-40 kg.
Temperamentumos, harcias, rendkvl knnyen kikpezhet. Az egyik legmegbzhatbb testr. Szvesen versenyez, az agility plykon is jelents eredmnyekkel bszklkedhet. Npszersgt a vilg szmos Dobermann Fan Clubjnak poljk. Dobermannt tartani letformt jelent.

|