Bern�thegyi Feltehet�en a tibeti masztiff lesz�rmazottja. Err�l tan�skodnak azok a domborm�vek, melyek fels�-assz�riai k�pz�m�v�szek t�bb �vsz�zados munk�i. K�l�nb�z� h�bor�k �s b�keid�kben beindult kereskedelmi �tvonalakon juthatott le el�sz�r G�r�gorsz�gba, k�s�bb R�m�ba. A fajta eredett�rt�net�be bekapcsol�dik a Szent Bern�t-h�g�n �p�lt kolostor, melynek szerzetesei tekinthet�k a bern�thegyi fajta kiteny�szt�inek. N�pszer�s�g�t, h�rnev�t legend�s ment�kutyak�nt �rte el. Sz�mtalan k�p, festm�ny �r�k�tette meg ezt a kuty�t, amit nyak�ban kis rumoshord�csk�kkal �ppen ki�ssa valamelyik megmentettj�t.Hatalmas test�, robosztus fel�p�t�s� fajta. Enyh�n domborod�, sz�les kopony�ja van. Tekint�lyes nagys�g�, sz�gletes fej�t r�vid arcorri r�sz, egyenes orrh�t jellemzi. Nagy fogai oll�s harap�s�ak. Viszonylag kis, barna szeme alatt az als� szemh�j gyakran l�g. F�le k�toldalt fej�hez simul�. Vastag, izmos nyak�n a b�r red�ket vet. Egyenes, er�s h�ta enyh�n lejt�s far�ban v�gz�dik. Mellkasa hatalma, dombor�, hasa kiss� felh�zott. V�gtagjai oszloposak. Farka a cs�nkj�ig �r, v�g�n �vbe hajlik. R�vid �s hossz� sz�r� v�ltozat�t ismerj�k. Sz�r�nek sz�ne lehet v�r�s alapon feh�r foltos, feh�r alapon v�r�s foltos. A v�r�s k�l�nb�z� �rnyalatokban fordul el�. Marmagass�ga: 75-85 cm (kan), 65-75 cm (szuka). S�lya: 50-80 kg. A bern�thegyi kiegyens�lyozott, j�indulat�, intelligens fajta. Megb�zhat�, a gyermekeket nagyon szereti. A mai napig megmaradt hegyi ment�nek, de sokan kedvenck�nt tartj�k.