Boxer
siet a mastiffok kztt keresnik. Durva klsej, kemny munkt vgz, hatalmas llatok voltak. Marhacsordkat hajtottak kerseztl Eurpn, s az trl letr, elkporl llatok visszaterelse, a vadllatok tmadsaitl val megvdse volt a feladatuk. Mai formjt az amerikai bulldog s ennek a masztifflknek a keresztezse rvn nyerte el. Nmet tenysztk alaktottk ki a 19. szzad vgn. Rendkvl inpozs megjelens kutyafajta. Jellegzetes feje a dog sre emlkeztet. Izmos a nyaka, feszes, szles a hta. Egsz trzsn jl fejlettek az izmok, melyek palszikusan domborodnak a br all. Szre rvid, tmr. Szne lehet zvrs, srga, tigriscskos, mindez fehr jegyekkel. Egyre tbb a tiszta fehr, de a standard szerint nem kvnatos. Mellkasa mly, hasa s az gyk felhzott. Vgtagjai egyenesek, izmosak. Marmagassga: 53-63 cm. Slya: 24-32kg. A boxernl kiemelkeden fontos a jellem, s a leggondosabban trdst. Ragaszkossa s hsge mr rgta ismert, csak gy mit bersge. Intelligencija, irnythatsga rvn kedvelt rz-vd, de atletikus alkata miatt a kutyasport lland rszvevje. Otthon van az agility plykon is. Akik egyszer mr tartottak boxerkutyt, lltalban tovbbra is ragaszkodnak ehhez a fajthoz, hiszen taln nincs mg egy ilyen kutyafajta, amely annyi tlettel, humorral sznesti a kapcsolatt az emberrel mint a boxer.


|